Sokan foglalkoznak a kérdéssel, hogy valójában milyen is a tisztességes ember. Van-e egyáltalán ennek fogalma? Hogyan tudnánk ezt meghatározni, vagy legalább körül írni?
    Szophoklész szerint a tisztességes ember az, aki inkább elszenvedi az igazságtalanságot, mint hogy ő maga kövesse el azt. Ez a meghatározás már a filozófus korában is vitákat váltott ki, sokan nem értettek egyet vele, Szophoklész viszont teljesen eszerint élt. Olyannyira, hogy ha feladja elvét meg is menekülhetett volna a halálbüntetéstől, viszont ő  vállalta a halált. Így legalább abban a tudatban halhatott meg, hogy ő tisztességes ember volt. Legalábbis az ő definíciója szerint.
    Ha valakinek feltesszük a kérdést, hogy vajon ő is egyetért-e ezzel az állítással, valószínűleg igen lesz a válasza. De nézzünk mélyen magunkba, és gondoljuk végig még egyszer! Vajon tényleg eszerint döntenénk egy konkrét helyzetben? Vegyünk egy példát! Önt megfenyegetik, hogy bántódás éri szeretteit, ha nem segédkezik egy bizonyos bűntett elkövetésében. Ebben az esetben hogy döntene? Ha segédkezik, akkor tisztességtelenséget követ el másokkal szemben, de ha nem akkor ön szenvedhet el igazságtalanságot.
Én biztosan nehezen tudnék dönteni, és lehet, hogy ez előbbi válaszra hajlanék.
Ettől még tisztességtelen vagyok?
     Az embereket nem egyszeri tetteik alapján szoktuk megítélni, mert nem tudhatjuk, hogy mi ösztönözte őket rá. Mindenkit általános viselkedése alapján kell, megítélni, ha egyáltalán meg kell. Mert ebben sem vagyok biztos.
Az ember egyik különleges tulajdonsága, hogy szeret másokat megítélni. De sajnos sok esetben helytelenül ítél. Nem tudhatjuk mindig a másik szándékát, nem látunk be a gondolataiba, és emiatt gyakran hibás ítéletek születnek. Előfordulhat, hogy valakit tisztességesnek titulálunk, de közben minden gondolata tisztességtelen. Ezért úgy gondolom, ne minősítsünk senkit semmilyen módon tisztesség szempontjából. Pedig akaratlanul is mindig ezt tesszük.
     Ezt igazolja Heller Ágnes állítása, miszerint mindenki felismeri a tisztességes embert, ha találkozik vele. De álljunk csak meg egy szóra! Fel lehet-e ismerni a tisztességes embert, ha nem tudjuk megfogalmazni, hogy mit jelent a tisztesség? Aligha.
Minden ember szeretné elmondani magáról, hogy ő bizony tisztességes. Az is kérdéses, hogy ezt mikor teheti. Mert nincsen olyan ember a Földön, aki még soha nem követett el semmilyen tisztességtelenséget.
     Én inkább úgy fogalmaznám meg, hogy a tisztességes ember felelősségteljes. Felelősséget vállal tetteiért. Ha el is követ valami igazságtalanságot, akkor is vállalja következményeiért a felelősséget, megbánja tettét és jóvá teszi, ha van rá lehetősége. De lehetőség nem mindig van, ilyenkor elegendő a szándék is. A szándék egy fontos kulcsszó a tisztességgel kapcsolatban. Ha a szándék jóra irányul, akkor nevezhetünk tisztességesnek valakit. Azt viszont nem mindig lehet meg állapítani, hogy mi a szándék. Ha például egy ember súlyos bűntettet követett el, és jóvá akarja tenni, de nincs lehetősége rá, kívülállóként azt mondjuk rá, hogy tisztességtelen, mert nem ismerjük a szándékát.
     Úgy gondolom a tisztességhez, mint fogalomhoz egy kissé talán sikerült közelebb kerülni, annyit mindenképp fontosnak tartom megjegyezni, hogy két dolog van, ami a tisztességességet meghatározza: a felelősség és a szándék.